Országszerte több mint 100 helyszínen várjuk az érdeklődőket: kisgyerekes családokat, időseket, baráti társaságokat, óvodákat, iskolákat, egy könnyű madármegfigyelő kirándulásra, és sok helyen bemutató madárgyűrűzésre!
MENJÜNK EGYÜTT MADARÁSZNI, MERT EGYÜTT LENNI JÓ!
Programok és helyszínek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Helyszín: Újfehértó, Micske
Időpont: 2009. október 3. 7.30
Találkozó: A 4-es főút mellett a Frühwald előtt
Program: Újfehértó határában (mezőgazdasági, nádas terület) 4-5 órás madármegfigyelő séta a terepen
Vezető: Szabó Mónika
Helyszín: Napkor, Harangodi Erdészeti Erdei Iskola
Idő: Október 3-án, szombaton 9.00
Program: Az időjárás függvényében teszünk hosszabb-rövidebb túrát az erdőben
További információ: Domina Norbert, 30/506-7541 vagy dominan@t-online.hu október 1-ig.
Helyszín: Nyíregyháza, Sóstói erdő
Időpont: október 3., 7.30
Találkozó: A Nyíregyházi Főiskola díszkútjánál 7.30-kor (Sóstói út
31/b)
Program: A Főiskola és a Sóstói Falumúzeum közötti erdő részlet bejárása. 4-5 órás túra és madárles az erdőben.
További információ: Dr. Szép Tibor 30/965-5836
Helyszín: Cégénydányádi Kastélypark
Időpont: október 3. (szombat)
Találkozó: Fehérgyarmat Főposta előtt (Fehérgyarmatról indul busz 8.30-kor, a főposta előtti parkolóból)
Program: madármegfigyelés, madárgyűrűzés, játékos feladatok
További információ: Habarics Béla 30/625-2116
Helyszín: Nagyecsed, Nagy-legelő
Időpont: október 3. (szombat), 9.00
Találkozó: nagyecsedi Református Templom előtti téren
Program: madármegfigyelés, rossz idő esetén előadások a nagyecsedi Füvészkertben
További információ: Somlai Tibor 06/20 937-3651
Helyszín: Tiszalöki Parkerdő
Időpont: október 3-4., 9.00
Találkozó: a helyszínen
Program: madárgyűrűzés folyamatosan lehet bekapcsolódni 9.00 – 17.00 óráig.
További információ: Dr. Legány András 30/316-2305
Helyszín: Barabás, Kaszonyi-hegy Madárvárta
Időpont: október 3., egész nap
Találkozó: a helyszínen
Program: madárgyűrűzés folyamatosan egész nap
További információ: Török Hunor Attila, 20/991-5358
2009. szeptember 30., szerda
2009. szeptember 24., csütörtök
Kampány a madarak áramütésének megelőzésére - Felhívás elektromos oszlopok ellenőrzésére és rövid beszámoló a korábbi felmérésekről
A mai bejegyzésben egy olyan felhívást és összefoglalót teszek közzé, melyet az MME Monitoring Központjának honlapjára készítettem, de reményeim szerint a blog olvasóit is érdekelheti.
Remélem lesznek páran, akik részt vesznek ebben a fontos felmérésben, s azt is remélem, hogy kevés elpusztult madarat fognak találni!
Következzen a felhívás és a rövid beszámoló.
Kedves Madárbarátok, Természetvédők!
Önkéntes felmérők jelentkezését várjuk a madarak áramütésével kapcsolatos országos szintű felmérésekhez. Az idei már a 7. országos felmérés, amelyet most is a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervez, az adatok feldolgozását a korábban megszokott módon az MME Monitoring Központja végzi majd.
A felmérés időpontja: 2009. október 01-31. között
A felmérés fontos információkat szolgáltat ahhoz a munkához, mely elősegíti azon törekvésünket, hogy a különösen veszélyes oszlopokat mielőbb szigeteljék.
Bár az áramütés problémája évtizedek óta ismert, s az MME és a hazai természetvédelmi szervezetek eddig is nagyon sokat tettek a megoldás érdekében, madárvédelmi szempontból megnyugtató eredmény nem született. A veszélyes szakaszok továbbra is védett és fokozottan védett madarak ezreit pusztítják el minden évben.
Akadálymentes Égbolt
2008. február 26-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), az MME és a hazai villamos energia ellátás képviselői aláírták az Akadálymentes Égbolt megállapodást, a kis- és középfeszültségű vezetékek mentén elpusztuló madarak védelmére.
A megállapodás alapján az MME és a KvVM átadták az áramszolgáltatók számára azoknak a vezetékszakaszoknak a pontos térképi lehatárolását, amelyek madárvédelmi szempontból veszélyesnek minősíthetők. Az áramszolgáltatók az ez alapján kidolgozott ütemterv alapján tudják tervezni, mely szakaszokon és milyen madárvédelmi megoldásokat kell alkalmazniuk, amennyiben átalakításokat végeznek az adott szakaszon. A megállapodás szerint 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá.
Mit tehet Ön, ha be szeretne kapcsolódni a felmérésbe?
Jelentkezés:
Görögh Zoltán - Telefon: 20/372-4280 - E-mail: gorogh.zoltan@mme.hu
Az e-mail-en történő jelentkezés és adatközlés esetén kérjük, hogy az „Elektromos felmérés” tárgyat használja, s mindenképpen jelezze, hogy mely település(ek) külterületén végezne felméréseket.
Az adatlap és a felmérés módszereit részletező útmutató letölthető a Monitoring Központ honlapjáról, ahol a felmérések korábbi eredményeiről is részletes információk találhatóak: a Monitoring programok > Középfeszültségű oszlopok felmérése (KFO) menüpont- és a Hírek > KFO program hírei menüpont alatt.)
Letöltések, további információk:
Felhívás elektromos oszlopok ellenőrzésére és rövid beszámoló a korábbi felmérésekről - 2009. október >>
Nyomtatható verzió, Adobe Acrobat Reader dokumentum formátumban. (692 kB)
Útmutató a középfeszültségű vezetékszakaszok oszlopainak felméréshez (KFO) >>
Részletes útmutató a KFO adatlap kitöltéséhez, példákkal illusztrálva. (527 kB)
Középfeszültségű oszlop ellenőrző adatlap (KFO) .xls >>
Az adatlap elektronikusan is kitölthető MS excel formátumban. (114 kB)
Középfeszültségű oszlopok felmérése (2004-2008) - néhány összefoglaló adat a korábbi évekből
Az elmúlt 5 évben több mint száz önkéntes, a nemzeti parkok és az MME munkatársai vettek részt a KFO felmérésekben. Ezek során mintegy 24000 oszlopot ellenőriztek, melyek közül közel 2000 oszlop alatt találtak elpusztult madarakat (8,3%).
Az eddigi felmérések alapján megfelelő információkkal rendelkezünk arról, hogy mely fajokat érinti leginkább az áramütés veszélye a külterületeken található középfeszültségű (főként 20kV-os) szabadvezeték szakaszok mentén.
Felmérőink 64 madárfaj 2784 egyedét azonosították, melyek között például a világszerte veszélyeztetett parlagi sas és kerecsensólyom egyedei is jelentős számban voltak.
A 2. ábrán jól látható, hogy a legnagyobb számban az ún. T típusú oszlopok tartják a középfeszültségű vezetékszakaszok legnagyobb részét (54%), s ennek megfelelően a gyilkos oszlopok között is ezek vannak a legtöbben (3. ábra, 39%).
Ha megvizsgáljuk, hogy mégis melyik típus a legveszélyesebb, akkor láthatjuk (4. ábra), hogy bár számuk jelentősen kevesebb, de az ún. feszítő oszlopok (F és FE), szakaszkapcsolók (K) és oszlop transzformátorok (OTR) kiugróan nagy arányban pusztítják el a rajtuk megpihenő madarakat. A 4. ábrán az is megfigyelhető, hogy a szigetelt feszítő oszlopok is hasonló mértékben veszélyesek, mint az egyéb típusok szigetelés nélkül. Ennek oka a legtöbb esetben a szigetelések nem megfelelő kivitelezése.
Ezúton is köszönjük felmérőink munkáját!
Remélem lesznek páran, akik részt vesznek ebben a fontos felmérésben, s azt is remélem, hogy kevés elpusztult madarat fognak találni!
Következzen a felhívás és a rövid beszámoló.
Kedves Madárbarátok, Természetvédők!
Önkéntes felmérők jelentkezését várjuk a madarak áramütésével kapcsolatos országos szintű felmérésekhez. Az idei már a 7. országos felmérés, amelyet most is a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervez, az adatok feldolgozását a korábban megszokott módon az MME Monitoring Központja végzi majd.
A felmérés időpontja: 2009. október 01-31. között
A felmérés fontos információkat szolgáltat ahhoz a munkához, mely elősegíti azon törekvésünket, hogy a különösen veszélyes oszlopokat mielőbb szigeteljék.
Bár az áramütés problémája évtizedek óta ismert, s az MME és a hazai természetvédelmi szervezetek eddig is nagyon sokat tettek a megoldás érdekében, madárvédelmi szempontból megnyugtató eredmény nem született. A veszélyes szakaszok továbbra is védett és fokozottan védett madarak ezreit pusztítják el minden évben.
Akadálymentes Égbolt
2008. február 26-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), az MME és a hazai villamos energia ellátás képviselői aláírták az Akadálymentes Égbolt megállapodást, a kis- és középfeszültségű vezetékek mentén elpusztuló madarak védelmére.
A megállapodás alapján az MME és a KvVM átadták az áramszolgáltatók számára azoknak a vezetékszakaszoknak a pontos térképi lehatárolását, amelyek madárvédelmi szempontból veszélyesnek minősíthetők. Az áramszolgáltatók az ez alapján kidolgozott ütemterv alapján tudják tervezni, mely szakaszokon és milyen madárvédelmi megoldásokat kell alkalmazniuk, amennyiben átalakításokat végeznek az adott szakaszon. A megállapodás szerint 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá.
Mit tehet Ön, ha be szeretne kapcsolódni a felmérésbe?
- 2009. október 01-31. között járjon végig lakhelye közelében egy vagy több, tetszőlegesen kiválasztott középfeszültségű szabadvezeték szakaszt, és vegye számba az áramütés vagy vezetéknek ütközés következtében elpusztult madarakat. A felméréshez adatlapot, a kitöltéshez részletes útmutatót biztosítunk. Igény szerint térképet is tudunk küldeni a felmérendő területről.
- Ha korábban valamelyik vezetékszakaszon már végzett felmérést, s most újra végigjárná azt a szakaszt, akkor azt is megteheti. Ilyen esetben kérjük, hogy jelezze ezt az adatok megküldésekor.
- Ha nincs ideje vagy lehetősége az oszlopok nyomvonalán végigmenni és megszámolni az elpusztult madarakat (pl. azért, mert a növényzet ezt éppen nem teszi lehetővé), de egy-egy szakasz mentén azonosítani tudja az oszlopok típusait, akkor azokat az adatokat is rögzítheti az adatlap 2. részén (lásd az útmutatóban), hiszen az oszloptípusok eloszlása, és azon belül is különösen a szigetelt oszlopok aránya, szintén hasznos információk számunkra.
- Kérjük, ha módjában áll, akkor fotózza le a felmért gyilkos oszlopokat és GPS-el mérje be a pontos helyüket is!
- Az adatlapokat 2009. november 10-ig várjuk a lent megadott címen, melyeket a beérkezés után azonnal feldolgozunk, és sajtótájékoztató keretében ismertetjük a felmérés eredményeit.
- Kérünk mindenkit, aki részt tud venni a felmérésben, részvételi szándékát jelezze felénk, hogy a megfelelő útmutatást és az adatlapokat időben elküldhessük!
- Természetesen a megadott időszakon kívüli felmérések eredményeit is várjuk, hiszen minden egyes ellenőrzött oszlop és feldolgozott adat segítheti munkánkat.
Jelentkezés:
Görögh Zoltán - Telefon: 20/372-4280 - E-mail: gorogh.zoltan@mme.hu
Az e-mail-en történő jelentkezés és adatközlés esetén kérjük, hogy az „Elektromos felmérés” tárgyat használja, s mindenképpen jelezze, hogy mely település(ek) külterületén végezne felméréseket.
Az adatlap és a felmérés módszereit részletező útmutató letölthető a Monitoring Központ honlapjáról, ahol a felmérések korábbi eredményeiről is részletes információk találhatóak: a Monitoring programok > Középfeszültségű oszlopok felmérése (KFO) menüpont- és a Hírek > KFO program hírei menüpont alatt.)
Letöltések, további információk:
Felhívás elektromos oszlopok ellenőrzésére és rövid beszámoló a korábbi felmérésekről - 2009. október >>
Nyomtatható verzió, Adobe Acrobat Reader dokumentum formátumban. (692 kB)
Útmutató a középfeszültségű vezetékszakaszok oszlopainak felméréshez (KFO) >>
Részletes útmutató a KFO adatlap kitöltéséhez, példákkal illusztrálva. (527 kB)
Középfeszültségű oszlop ellenőrző adatlap (KFO) .xls >>
Az adatlap elektronikusan is kitölthető MS excel formátumban. (114 kB)
Középfeszültségű oszlopok felmérése (2004-2008) - néhány összefoglaló adat a korábbi évekből
Az elmúlt 5 évben több mint száz önkéntes, a nemzeti parkok és az MME munkatársai vettek részt a KFO felmérésekben. Ezek során mintegy 24000 oszlopot ellenőriztek, melyek közül közel 2000 oszlop alatt találtak elpusztult madarakat (8,3%).
Az eddigi felmérések alapján megfelelő információkkal rendelkezünk arról, hogy mely fajokat érinti leginkább az áramütés veszélye a külterületeken található középfeszültségű (főként 20kV-os) szabadvezeték szakaszok mentén.
Felmérőink 64 madárfaj 2784 egyedét azonosították, melyek között például a világszerte veszélyeztetett parlagi sas és kerecsensólyom egyedei is jelentős számban voltak.
![]() |
1. ábra |
A 2. ábrán jól látható, hogy a legnagyobb számban az ún. T típusú oszlopok tartják a középfeszültségű vezetékszakaszok legnagyobb részét (54%), s ennek megfelelően a gyilkos oszlopok között is ezek vannak a legtöbben (3. ábra, 39%).
Ha megvizsgáljuk, hogy mégis melyik típus a legveszélyesebb, akkor láthatjuk (4. ábra), hogy bár számuk jelentősen kevesebb, de az ún. feszítő oszlopok (F és FE), szakaszkapcsolók (K) és oszlop transzformátorok (OTR) kiugróan nagy arányban pusztítják el a rajtuk megpihenő madarakat. A 4. ábrán az is megfigyelhető, hogy a szigetelt feszítő oszlopok is hasonló mértékben veszélyesek, mint az egyéb típusok szigetelés nélkül. Ennek oka a legtöbb esetben a szigetelések nem megfelelő kivitelezése.
Ezúton is köszönjük felmérőink munkáját!
![]() |
2. ábra |
![]() |
3. ábra |
![]() |
4. ábra |
2009. július 1., szerda
Megkezdtük a gyurgyalagok idei gyűrűzését
Ma reggel Görögh Zoli kollégámmal munka előtt kiugrottunk Tiszarádra, hogy megjelöljünk néhány gyurgyalagot, s egyúttal kipróbáljuk az új gyűrűző felszerelésünket.
Közben zajlik a XXIV. Akció Riparia kutatótábor, melynek keretében több ezer partifecskét gyűrűznek meg a Felső-Tisza mentén. Erről a világszerte elismert munkáról is olvashatnak a Partifecske Hírek oldalain.
Arról, hogy miért is gyűrűzzük a madarakat majd a későbbiekben írok, de addig is néhány információ a madárgyűrűzés módszeréről az MME honlapján olvasható. >>
Néhány fotó a mai tiszarádi munkáról.
Címkék:
Akció Riparia,
Felső-Tisza,
gyurgyalag,
homokbánya,
kutatótábor,
madár,
madárgyűrűzés,
MME,
Nyíregyházi HCs.,
partifecske,
Tiszarád
2009. május 25., hétfő
Rövid beszámoló a VII. Szatmár-Beregi Madarász Napokról
Hétvégén került megrendezésre a VII. Szatmár-Beregi Madarász Napok, melyen idén elsősorban az amatőr csapatoké volt a főszerep.
A közel 50 főből álló társaságnak felkészült vezetők mutatták be a térség leggyakoribb madarait. Nagyrészt általános- és középiskolásokból álló természetkedvelők a túra során megismerkedtek a település jellemző madarai mellett a környező gyepek, erdők és a Fehérgyarmati-halastó madárvilágával is.
Madarászás közben különböző feladatok, rejtvények megoldásával mélyítették el a megszerzett tudásukat.
A nap végén számos új ismerettel és sok élménnyel gazdagodva tértek haza a lelkes ifjú madarászok.
A közel 50 főből álló társaságnak felkészült vezetők mutatták be a térség leggyakoribb madarait. Nagyrészt általános- és középiskolásokból álló természetkedvelők a túra során megismerkedtek a település jellemző madarai mellett a környező gyepek, erdők és a Fehérgyarmati-halastó madárvilágával is.
Madarászás közben különböző feladatok, rejtvények megoldásával mélyítették el a megszerzett tudásukat.
A nap végén számos új ismerettel és sok élménnyel gazdagodva tértek haza a lelkes ifjú madarászok.
Címkék:
beszámoló,
HNPI,
Madarász Napok,
MME,
rendezvény,
Szatmár-Bereg,
Szatmár-Beregi HCs.
2009. május 12., kedd
Fülemülék éjszakája - Nyíregyháza, Sóstói-erdő - 2009. május 8.
Az MME Nyíregyházi Helyi Csoportja május 8-án a Sóstói-erdőben szervezett programot, amely a "Fülemülék éjszakája" országos programsorozat egyik helyszíne évek óta.
Mintegy 45 érdeklődő tölthetett egy kellemes estét a Sóstói-erdőben, ahol a fülemülékkel és más este is éneklő madarakkal ismerkedhettek meg. Az estét színesítette az erdő mellett megtartott rögtönzött kiselőadás (érdekességek a fülemüléről) és a madárhang ismereti vetélkedő, Dr. Szép Tibor vezetésével.

Az eseményről a Duna TV stábja készített felvételeket, s május 10-én a déli híradóban adták le a kész anyagot, ami megtekinthető a Duna TV weboldalain. Aki nem szeretné végignézni a teljes híradót, az 8 perc 40 másodpercre ugorjon. ;-)
További fotók a Fülemülék éjszakájáról. >>
Mintegy 45 érdeklődő tölthetett egy kellemes estét a Sóstói-erdőben, ahol a fülemülékkel és más este is éneklő madarakkal ismerkedhettek meg. Az estét színesítette az erdő mellett megtartott rögtönzött kiselőadás (érdekességek a fülemüléről) és a madárhang ismereti vetélkedő, Dr. Szép Tibor vezetésével.
A fülemüle koncert hallgatása volt a sötétedés utáni program.
A résztvevők beszámolói szerint hasznos és érdekes programot szerveztünk.Az eseményről a Duna TV stábja készített felvételeket, s május 10-én a déli híradóban adták le a kész anyagot, ami megtekinthető a Duna TV weboldalain. Aki nem szeretné végignézni a teljes híradót, az 8 perc 40 másodpercre ugorjon. ;-)
További fotók a Fülemülék éjszakájáról. >>
Címkék:
Duna TV,
Fülemülék éjszakája,
MME,
Nyíregyházi HCs.,
Sóstói-erdő
VII. Szatmár-Beregi Madarász Napok - 2009. május 22-24. - Meghívó
Kedves Természetvédő Madarász Társunk!
Ezúton szeretnénk meghívni a VII. Szatmár-Beregi Madarász Napokra. A hétvégi programon, a hortobágyi madarász futamhoz hasonló jellegű madarászást tervezünk, cél: minél több madárfaj megfigyelése 24 óra alatt. Előadások, beszélgetések, közös vacsorák színesítik a hosszú hétvégét.
Helyszín: Nagyar, Kende-kúria
Nagyar, Kende-kúria nagyobb térképen való megjelenítése
Szervezők:
MME Szatmár-Beregi Helyi Csoport
Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány
Idén is két kategóriát indítunk: profi madarász és amatőr (kezdő) csapatok indulhatnak.
A helyszín a rendkívül változatos Szatmár-Bereg. Egy kis ízelítő képekben >>
Fontos tudni:
A szálláson hideg-meleg víz, zuhanyzási lehetőség, angol WC van. Nincsenek ágyak, ezért polifoamot és hálózsákot hozni kell. Aki sátrazni akar, a kúria udvarán megteheti. A szervezők két meleg vacsorát biztosítanak (péntek, szombat), a többi étkezést mindenki egyénileg oldja meg.
A terepi programokhoz megfelelő ruházat, zárt cipő, bakancs, esőkabát szükséges. Ha van madárhatározód vagy távcsöved, hozd magaddal, ha nincs az sem baj.
Az amatőr versenyzők és a gyerekcsapatok szakvezetővel, gyalogosan járják be a terület jellegzetes élőhelyeit és ismerik meg annak madárvilágát.
Tervezett egyéb programok:
Logókészítés (minden csapat nevet és emblémát választ/készít a madármegfigyelő versenyre). Sportolási lehetőség (foci, ping-pong). Amatőröknek madárhang- és képfelismerő verseny, természetismereti vetélkedő.
Díjak:
Támogatók:
HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
MME MONITORING KÖZPONT
menetke:trade Kft.
Wettstein Andrea
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!
Előzetes program
Május 22. (péntek):
Május 23. (szombat):
Május 24. (vasárnap):
További információk és szállásfoglalás a szervezőknél:
Barcánfalvi Péter - Tel: 06 30 994 2431 - e-mail: barcan@freemail.hu
Habarics Béla - Tel: 06 30 625 2116 - e-mail: habaricsb@freemail.hu
Ezúton szeretnénk meghívni a VII. Szatmár-Beregi Madarász Napokra. A hétvégi programon, a hortobágyi madarász futamhoz hasonló jellegű madarászást tervezünk, cél: minél több madárfaj megfigyelése 24 óra alatt. Előadások, beszélgetések, közös vacsorák színesítik a hosszú hétvégét.
Helyszín: Nagyar, Kende-kúria
Nagyar, Kende-kúria nagyobb térképen való megjelenítése
Szervezők:
MME Szatmár-Beregi Helyi Csoport
Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány
Idén is két kategóriát indítunk: profi madarász és amatőr (kezdő) csapatok indulhatnak.
A helyszín a rendkívül változatos Szatmár-Bereg. Egy kis ízelítő képekben >>
Fontos tudni:
A szálláson hideg-meleg víz, zuhanyzási lehetőség, angol WC van. Nincsenek ágyak, ezért polifoamot és hálózsákot hozni kell. Aki sátrazni akar, a kúria udvarán megteheti. A szervezők két meleg vacsorát biztosítanak (péntek, szombat), a többi étkezést mindenki egyénileg oldja meg.
A terepi programokhoz megfelelő ruházat, zárt cipő, bakancs, esőkabát szükséges. Ha van madárhatározód vagy távcsöved, hozd magaddal, ha nincs az sem baj.
Az amatőr versenyzők és a gyerekcsapatok szakvezetővel, gyalogosan járják be a terület jellegzetes élőhelyeit és ismerik meg annak madárvilágát.
Tervezett egyéb programok:
Logókészítés (minden csapat nevet és emblémát választ/készít a madármegfigyelő versenyre). Sportolási lehetőség (foci, ping-pong). Amatőröknek madárhang- és képfelismerő verseny, természetismereti vetélkedő.
Díjak:
- 1. díj: 10.000 Ft/fő könyvutalvány (csak profi kategóriában)
- 2. díj: 8.000 Ft/fő könyvutalvány (csak profi kategóriában)
- 3. díj: 6.000 Ft/fő könyvutalvány (csak profi kategóriában)
- Walter Wettstein díj: a természetvédelmi szempontból legértékesebb megfigyelésért,
- különdíjak a menetke:trade Kft. felajánlásából,
- könyvajándékok.
Támogatók:
HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
MME MONITORING KÖZPONT
menetke:trade Kft.
Wettstein Andrea
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!
Előzetes program
Május 22. (péntek):
- délutántól: érkezés, szállás elfoglalása, tájékoztatás a rendezvénnyel kapcsolatosan, a VII. Szatmár-Beregi Madarász Napok hivatalos megnyitója,
- vacsora (babos őz),
- előadások, diavetítések, élménybeszámolók, kötetlen beszélgetés
Május 23. (szombat):
- 08:30–ig egyéni reggeli, nevezés,
- 08:30 – 09:00 tájékoztató a versennyel kapcsolatosan, szabályok ismertetése,
- 09:00– a 24 órás madármegfigyelő verseny kezdete, (az amatőr csapatok szakvezetővel a környékbeli jellegzetes élőhelyeket járják végig gyalog, kerékpárral, több turnusban),
- 17:00- vacsora (szatmári töltött káposzta),
este előadások, diavetítések, élménybeszámolók, kötetlen beszélgetés - Amatőröknek igény esetén éjszakai madárhang hallgatás vezetővel a szállás környékén.
Május 24. (vasárnap):
- 09:00–ig egyéni reggeli, az utolsó madarak megfigyelése,
- 09:00 a 24 órás madármegfigyelő verseny befejezése,
- 09:00 – 12:00 a szállás és környékének takarítása, rendrakás; amatőr versenyzőknek, ha igénylik, a megismert madárfajok átismétlése,
- 12:00 eredményhirdetés, díjátadás, zárás
További információk és szállásfoglalás a szervezőknél:
Barcánfalvi Péter - Tel: 06 30 994 2431 - e-mail: barcan@freemail.hu
Habarics Béla - Tel: 06 30 625 2116 - e-mail: habaricsb@freemail.hu
2009. május 1., péntek
Odúk ellenőrzése a Sóstói-erdőben
Ma délelőtt elvégeztük az első ellenőrzéseket a nyíregyházi Sóstói-erdőben telepített mesterséges fészekodú telepünkön.
Az MME Nyíregyházi Helyi Csoportjának tagjai a megyében több területen működtetnek odútelepeket, s az idei évben is több új telepet hoztunk létre. Az egyiket a Sóstói-erdőben a Nyíregyházi Főiskola mellett, főként a vöröstölgyes állományokban.
Miért szükséges mesterséges fészekodú telepeket létrehozni? Ennek számos oka lehet.
Idézet az MME odútelepítéssel foglalkozó honlapjáról, az ODÚ online-ról:
„Hazánk területének mintegy 20%-át borítják erdők, de ennek jelentős részére nem mondható el, hogy természetszerű erdők lennének. Az ültetvényszerű és tájidegen fafajokkal telepített „erdők” jellemzően intenzív erdőgazdálkodási területek, nem ritkán monokultúrák, 2-3 fafajjal. Egy-egy fakitermelés során hirtelen szűnik meg sok állat élőhelye, fészkelőhelye.
Az odútelepek létrehozása egyformán fontos a hegységeink folyamatosan művelt erdeiben, a véderdőkben, mezővédő erdősávokban, parkokban, gyümölcsösökben és kiskertekben. A jó fészekodú sajátosságait könnyen le tudjuk utánozni, elegendő, ha egy nagy fakopáncs odúját vesszük alapul és elkészítjük a szakkönyvekből ismert – „B” típusú – mesterséges fészekodút. Ezeket ugyanolyan szívesen foglalják el az odúlakó madárfajok, mint a harkályok által készítetteket, sőt a kisemlősök és rovarok is szívesen megtelepednek bennük.”
A gyakorlati odúlakó madárvédelem céljai:
Ideális esetben a mesterséges odúkat a téli időszakban helyezzük ki, hogy a tél végén vagy a kora tavaszi időszakban már territóriumot és fészkelő-helyet kereső cinegék és csuszkák mielőbb megtalálhassák. Sajnos az a 20 odú, melyeket ide szántunk, csak március közepére készültek el, ezért az utolsó pillanatban sikerült csak azokat kihelyezni.
Március 28-án az MME Nyíregyházi Helyi Csoportjának öt tagja (Nagy Zsolt, Nagy Károly, Dr. Szép Tibor, Görögh Zoltán és Pelenczei Ákos) 15 „B” típusú és 5 „A” típusú odút helyezett ki. További képek itt láthatók. >>
Tény, hogy a tarvágások miatt a Főiskola és a Sóstói úti kórház közötti területen az elmúlt években jelentősen csökkent az odúlakó madárfajok számára rendelkezésre álló természetes – harkályok által vájt – odvak száma. Ezért úgy gondoltuk, hogy egy mesterséges fészekodú telepet hozunk létre ezen a területen, mellyel segítünk a madaraknak. Az említett erdőknek elsősorban azokban az állományaiba helyeztük ki az első 20 odút, ahol egyébként nincsenek természetes odúk. Ilyenek az ültetvényszerű vöröstölgy és szil állományok, ahol egyrészt a fák viszonylag fiatalok és a harkályok is kevésbé készítenek odúkat. (Az idősebb és természetszerű tölgyesekben rendelkezésre áll megfelelő számú természetes odú.)
A későbbiekben tovább szeretnénk bővíteni az odútelepet az erdő más részein is, s a munkába bevonni a Nyíregyházi Főiskola környezettan szakos hallgatóit, akik az odúk rendszeres ellenőrzésével ismereteket szerezhetnek az odúlakó madarak fészkelési szokásairól, s gyakorlatot szerezhetnek egy fontos természetvédelmi tevékenység terén.
A 20 odú ellenőrzése során véletlenül találtunk egy olyan odút, melyet évekkel korábban mások helyezhettek ki, így összesen 21 odút ellenőriztünk.
Kíváncsiak voltunk, hogy a rövid idő ellenére – hiszen csak egy hónapja kerültek ki az odúk – mekkora arányban foglalták el madarak a fészekodúkat.
Rövid összegzés:
Kék cinege fiókák és tojások "A" típusú odúban.
Az MME Nyíregyházi Helyi Csoportjának tagjai a megyében több területen működtetnek odútelepeket, s az idei évben is több új telepet hoztunk létre. Az egyiket a Sóstói-erdőben a Nyíregyházi Főiskola mellett, főként a vöröstölgyes állományokban.
Miért szükséges mesterséges fészekodú telepeket létrehozni? Ennek számos oka lehet.
Idézet az MME odútelepítéssel foglalkozó honlapjáról, az ODÚ online-ról:
„Hazánk területének mintegy 20%-át borítják erdők, de ennek jelentős részére nem mondható el, hogy természetszerű erdők lennének. Az ültetvényszerű és tájidegen fafajokkal telepített „erdők” jellemzően intenzív erdőgazdálkodási területek, nem ritkán monokultúrák, 2-3 fafajjal. Egy-egy fakitermelés során hirtelen szűnik meg sok állat élőhelye, fészkelőhelye.
Az odútelepek létrehozása egyformán fontos a hegységeink folyamatosan művelt erdeiben, a véderdőkben, mezővédő erdősávokban, parkokban, gyümölcsösökben és kiskertekben. A jó fészekodú sajátosságait könnyen le tudjuk utánozni, elegendő, ha egy nagy fakopáncs odúját vesszük alapul és elkészítjük a szakkönyvekből ismert – „B” típusú – mesterséges fészekodút. Ezeket ugyanolyan szívesen foglalják el az odúlakó madárfajok, mint a harkályok által készítetteket, sőt a kisemlősök és rovarok is szívesen megtelepednek bennük.”
A gyakorlati odúlakó madárvédelem céljai:
- Alkalmas fészkelőhelyek biztosítása az odúlakó madarak számára (mesterséges odútelepek létrehozásával és működtetésével), legfőképpen olyan élőhelyeken, ahol ezek a fajok egyébként megtalálják a szükséges életfeltételeket, de jelenleg nem áll rendelkezésükre megfelelő számú természetes odú.
- Az odúk rendszeres ellenőrzésével további ismereteket szerezni az odúlakó madarak fészkelési szokásairól. Ebben fontos szerepe van az országosan egységesített adatgyűjtésnek (odú terepnapló és online adatbázis), mivel az elmúlt években és évtizedekben sokan sokféle módon gyűjtöttünk adatokat, melyek sok esetben hiányosak vagy napjainkra elkallódtak.
- A jövőben a megszerzett ismeretek, adatok birtokában újabb védelmi berendezések és programok kidolgozása.
Ideális esetben a mesterséges odúkat a téli időszakban helyezzük ki, hogy a tél végén vagy a kora tavaszi időszakban már territóriumot és fészkelő-helyet kereső cinegék és csuszkák mielőbb megtalálhassák. Sajnos az a 20 odú, melyeket ide szántunk, csak március közepére készültek el, ezért az utolsó pillanatban sikerült csak azokat kihelyezni.
A Sóstói-erdőben az elmúlt években számos erdőrészlet véghasználata történt meg, főként az idősebb kocsányos tölgyes részekben, melyek az állományok kora és egészségi állapota miatt szükségesnek mondható beavatkozások voltak. Arról már lehet vitatkozni, hogy a tarvágás helyett más természetkímélőbb módszerek alkalmazása szerencsésebb lett volna, de erről az elmúlt években számos helyen olvashattunk. Például itt: Tarvágás a Nyíregyházi Főiskola melletti erdőben >>
Tény, hogy a tarvágások miatt a Főiskola és a Sóstói úti kórház közötti területen az elmúlt években jelentősen csökkent az odúlakó madárfajok számára rendelkezésre álló természetes – harkályok által vájt – odvak száma. Ezért úgy gondoltuk, hogy egy mesterséges fészekodú telepet hozunk létre ezen a területen, mellyel segítünk a madaraknak. Az említett erdőknek elsősorban azokban az állományaiba helyeztük ki az első 20 odút, ahol egyébként nincsenek természetes odúk. Ilyenek az ültetvényszerű vöröstölgy és szil állományok, ahol egyrészt a fák viszonylag fiatalok és a harkályok is kevésbé készítenek odúkat. (Az idősebb és természetszerű tölgyesekben rendelkezésre áll megfelelő számú természetes odú.)
A későbbiekben tovább szeretnénk bővíteni az odútelepet az erdő más részein is, s a munkába bevonni a Nyíregyházi Főiskola környezettan szakos hallgatóit, akik az odúk rendszeres ellenőrzésével ismereteket szerezhetnek az odúlakó madarak fészkelési szokásairól, s gyakorlatot szerezhetnek egy fontos természetvédelmi tevékenység terén.
A 20 odú ellenőrzése során véletlenül találtunk egy olyan odút, melyet évekkel korábban mások helyezhettek ki, így összesen 21 odút ellenőriztünk.
Kíváncsiak voltunk, hogy a rövid idő ellenére – hiszen csak egy hónapja kerültek ki az odúk – mekkora arányban foglalták el madarak a fészekodúkat.
Rövid összegzés:
- a 21 odúból 15-ben találtunk fészkelésre utaló jeleket (fészket, tojásokat, fiókákat), ami nagyon jó aránynak mondható;
- széncinegék és kék cinegék foglalták el az odúk többségét;
- 8 odúban voltak tojások;
- 3 odúban voltak 1-4 napos fiókák;
- 3 odúban tojások és frissen kelt fiókák is voltak;
- 1 odúban csak fészekanyag volt;
- 5 odúban nem volt fészkelésre utaló jel;
- 3 odú bejáratát harkályok próbálták kitágítani;
- a tojások és a fiókák száma 8-10 között volt minden fészekben.

Az odúk kihelyezése tehát sikeresnek mondható, s reményeink szerint a jövőben jelentősen bővíthetjük majd ezt az odútelepet.
Az ellenőrzést önkéntes munkában Nagy Zsolt és Nagy Károly végezte, valamint segítőként csatlakozott hozzájuk Sallai Anna, a Sóstói-erdő nagy kedvelője.
Az ellenőrzést önkéntes munkában Nagy Zsolt és Nagy Károly végezte, valamint segítőként csatlakozott hozzájuk Sallai Anna, a Sóstói-erdő nagy kedvelője.
2009. április 30., csütörtök
Programajánló - Fülemülék éjszakája

Az irodalmi és zenei művekben gyakran felbukkanó fülemüle, a költők éjjel daloló misztikus csalogánya csak igen ritkán kerül szem elé, az udvarló hímek kórusa azonban betölti a májusi éjszakákat. A fülemüle gégéje 4 különböző hangot tud kiadni egyszerre, így a madár, változatos dallamvilágában zenei szempontból tökéletes akkordokat is énekel.
A fülemüle kedveli a bokrokkal teli kerteket, parkokat és erdőket. Minden helyszínen az MME szakemberei segítenek majd eligazodni az éjszaka hangjai között, s aki pár percig csendben sétál, vagy üldögél egy padon, varázslatos élménnyel gazdagodhat. A fülemüle egész Európában védett faj, hazánkban a természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A májusi éjszakák néha még hűvösek, ezért javasoljuk, hogy öltözzenek melegen; zseblámpára is szükség lehet.
Megyénkben Nyíregyházán várjuk az érdeklődőket.
Helyszín: Nyíregyháza, Sóstói-erdő
Időpont: 2009. május 08.
Találkozó: 19 órától a Nyíregyházi Főiskola szökőkútjánál
Program: Madárhang ismereti vetélkedő, majd utána éjszakai séta a Sóstói
erdőben. Fülemülék és más éjszakai hangok megfigyelése.
További információ: Pelenczei Ákos, 20/970-0860
További helyszínek és időpontok az ország más részeiben. >>

Címkék:
Fülemülék éjszakája,
madár,
MME,
Nyíregyháza,
programajánló,
Sóstói-erdő
2009. április 26., vasárnap
Bevezető helyett
Ezen a weboldalon hamarosan egy olyan internetes naplót fogunk indítani, melyben néhány természetvédő mutatja meg írásban és fotókkal illusztrálva azt, ami miatt érdemes szeretni ezt a megyét. :-)
Főként a természeti értékekkel és természetvédelmi problémákkal fogunk előhozakodni, de megírjuk és megörökítjük azt is, ha éppen jártunk valamerre, s láttunk egy szép templomot vagy parasztházat. Önkéntes természetvédelmi munkák, madárállományok felmérése és minden éppen aktuális téma terítékre kerül majd, s nem megyünk el szó nélkül a minket bosszantó, sőt irritáló problémák mellett sem.
Reméljük, sokan követik majd nyomon a blog bejegyzéseit, s kommentjeikkel olvasóink is hozzájárulnak egy-egy téma részletesebb kivesézéséhez.
Természetesen fontos célunk lesz, hogy egyre több hívet szerezzünk megyénknek és természeti értékeinek, s reményeink szerint többen csatlakoznak majd aktív természetvédelmi tevékenységeinkhez.
Főként a természeti értékekkel és természetvédelmi problémákkal fogunk előhozakodni, de megírjuk és megörökítjük azt is, ha éppen jártunk valamerre, s láttunk egy szép templomot vagy parasztházat. Önkéntes természetvédelmi munkák, madárállományok felmérése és minden éppen aktuális téma terítékre kerül majd, s nem megyünk el szó nélkül a minket bosszantó, sőt irritáló problémák mellett sem.
Reméljük, sokan követik majd nyomon a blog bejegyzéseit, s kommentjeikkel olvasóink is hozzájárulnak egy-egy téma részletesebb kivesézéséhez.
Természetesen fontos célunk lesz, hogy egyre több hívet szerezzünk megyénknek és természeti értékeinek, s reményeink szerint többen csatlakoznak majd aktív természetvédelmi tevékenységeinkhez.
Címkék:
bevezető helyett,
madár,
önkéntes,
természetvédelem
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)